Elérhetőségeink:

BUDAPEST 1205 VALÉRIA u. 87/b.

TELEFON: (36-1) 285-06-73

E-mail: winter@mail.datanet.hu

NYITVATARTÁSI IDŐ:
Hétfő-Péntek 09-től 20-ig folyamatosan
Szombat 09-11 és 17-19 között
Vasárnap és Ünnepnap 17-19 óra között.


Pet-Vet Kisállat-Ambulancia

Állatkorház - Az állatorvoslás története dióhéjban

Az állatokat sújtó állatkórház járványok gyakran háborúk kimenetelét, népek sorsát befolyásolták, társadalmi-gazdasági változások mozgatói voltak: történelemformáló szerepük óriási. Lovas népek vetettek véget az antik civilizációnak: a népvándorlás, a lovag- kor, a keresztes hadjáratok, az arab hódítás mind elválaszthatatlan a ló szerepétől. Járványos állatbetegségek kísérték a középkor háborúit is, ezáltal hol a hadseregek élelmezését akadályozták, hol a felvonulási vagy a meghódított területen okoztak éhínséget. A hunok elől menekülő gótok éhínség következményeként dúlták fel az őket befogadó Római Birodalmat, és éhínség miatt fordult el a Birodalom lakossága az állatállományt pusztulni hagyó római állatistenektől, és a keresztény vallásban keresett menedéket. Így került a középkorban az állatorvoslás is fejlődésének új korszakába: az egyház csodákba vetett hite, misztikus hatalma alá. A szent életű emberek érintését, a szent ereklyék gyógyító állatkórház erejét hatásosabbnak tartották, mint a gyógyszereket.

Kialakult a védőszentek tisztelete. Ismert állatvédő szentek például remete Szent Antal, Szent István, Szent Márton, Szent György, Szent Egyed, Szent Vendel, Szent Rókus, Szent Hubert és mások, akiknek csodatetteit legendák őrzik. Ünnepeik megtartását a kalendáriumok írták elő, itt rövid versikébe szedve találták meg az állat- tartó gazdák és a pásztorok az állatok gondozására, egészségének megóvására szolgáló gyakorlati előírásokat. A régi kalendáriumok ma a néprajz, a népi állatgyógyászat állatkórház kutatói számára kiváló forrásművek. A nagy népvándorlás hatalmas lovasrohamai, valamint az arab terjeszkedés az Európában korábban alárendelt szerephez jutó lovasság fejlesztését tette szükségessé: a páncélos nehézlovasság a hadseregek fő erejévé fejlődött. Terjedt az állatkórház patkolás alkalmazása, a fegyverkovács ok mellett külön mesterséggé fejlődött a patkolókovácsok tudománya, ők egyben a beteg lovak orvoslására is vállalkoztak. A lovagok azonban - még a híres lovagkirályok, mint NAGY KÁROLY, HÓDÍTÓ VILMOS is - maguk patkolták lovaikat. A patkolókovácsok lóorvosló állatkórház tudománya a keresztes hadjáratok idején hatalmas fejlődésnek indult, mert az 1228-1229-i hadjáratból hazatérő II. FRIGYES német-római császár - az elszenvedett súlyos ló- veszteségek tapasztalatain okulva - meg- bízta lovas hadseregének főparancsnokát, JORDANUS RUFUS fő marsallt egy ló gyógyászati kézikönyv összeállításával. Az állatkórház könyv elkészült, kéziratos formában Európa-szerte elterjedt, és évszázadokon át meghatározta a lovagok, lovászmesterek (marsallok) istállómesterek és patkolókovácsok durva empíriára épült lóorvosló ismereteit. A keresztény vallás misztikus hitvilága és a népi állatgyógyászat empirikus eljárásai mellett természetesen mágikus irányzatok sem hagyták érintetlenül az állatkórház állatorvoslást. Különösen az arab hódításokkal terjedő arab kultúra hatására jutottak érvényre az asztrológia (csillagjóslás) tanításai.

Ezek lényege, hogy a Nap, a Hold, a bolygók, az állatöv tagjai és az állócsillagak bizonyos hatásokat sugároznak a Földre; e hatások összessége a földi élet minden formáját befolyásolja. A rossz fényszög-kapcsolatok feltárják, milyen formában fenyegeti betegség a szervezetet, a jegyek pedig megmutatják azokat a szerveket, testrészeket, amelyek különösen érzékenyek a csillaghatásokra. Az állatkórház gyógykezelést, gyógyító beavatkozást, még az orvosságok megválasztását, elkészítését és beadását is asztrológiai előírások alapján végezték. Sokáig sem tudományos érvekkel, sem szigorú rendeletekkel nem sikerült a csillaghatásokba vetett tévhitet eloszlatni. Ugyancsak arab hatásra terjedt el az állatorvoslásban is a minden betegség ellen csodaszerként ható "bölcsek kövét" kereső alkímia tudománya is, amelyet csak a tájékozatlanok azonosítanak az "aranycsinálással": az alkimista tanítás szerint kell lennie egy olyan "anyagnak" - ezt magisztériumnak nevezték - amely minden betegségből meggyógyít.

Ennek a megtalálása volt az alkimisták célja, ezt az irányzatot képviselte a híres PARACELSUS (1493-1541). Sem az asztrológusok számításai, sem az alkimisták csodaszerei nem voltak képesek megakadályozni a járványos betegségek pusztításait. Az állatkórház reneszánsz tudósai ezért az ókori írásokban, a reformáció hívei pedig a gyógynövénytanban vélték megtalálni a titkok megfejtését, illetve a "természetes" gyógyszereket. Utóbbi irányzat - noha zsákutcába vezetett - a protestantizmus terjedésének utat nyitva az anatómia fejlődését indította el. A XVI. századot joggal nevezzük az anatómia évszázadának. A bonctani ismereteknek köszönhetően élettani (fiziológiai) kutatások kezdődtek meg. A kisvérkör, (SERVET, 1511-1553), majd 1578-1657 a nagyvérkör, pontosabban a vérkeringés felfedezése (HAR- VEY, 1628-ban) az "európai" orvos- és állatorvos-tudomány alapeszméjévé tette az anatómiai gondolatot, s ezáltal utat nyitott annak az állatkórház fejlődésnek, amely a babonás-mágikus hiedelmeket száműzve végül is elvezetett a fertőző és parazitás eredetű betegségek valódi oktanának megismeréséhez és az ellenük irányuló specifikus védekezés eljárásainak ki- dolgozásához. Sem az asztrológia és alkímia csodái, sem a babonás boszorkányhit, de még az anatómia ismeretei sem befolyásolták a borbélysebészek működését.

Leírások: állatorvos, állatkórház, állatorvosi rendelő, kisállat klinika